Elég jó vezető – mikor válik akadállyá a magas mérce?

Még egyszer átnézem. Inkább én csinálom meg. Ezt még nem adnám ki a kezemből. Majd akkor küldjük el, ha tényleg kész. Nem szeretném, ha hibás lenne.

MIlyen gyakoriak nálad ezek a gondolatok/mondatok? 

Vezetőként ezek mögött sokszor jó szándék van. Igényesség, felelősségérzet, szakmai mérce, törekvés a magas szakmai minőségre.

Csakhogy a magas mérce egy ponton átfordulhat valamibe, ami már nem segít. Például túl sok ellenőrzésbe, lassabb döntésekbe, nehézkes delegálásba, felesleges körökbe, vagy abba, hogy végül szinte minden rajtad akad fenn. A kérdés ezért nem az, hogy jó-e magas mércét állítani, hanem az, hogy mikor szolgálja még az eredményt, és mikor kezd már inkább akadályozni.

Az „elég jó” kifejezés sokak számára elsőre úgy hangzik, mintha engednénk a minőségből, és például azt mondanánk: „Ez már valahogy megfelel,” vagy „Jó lesz ez így.” 

Pedig az „elég jó” egészen mást is jelenthet. Azt, hogy képes vagy különbséget tenni aközött, mi igényel valóban kiemelkedő minőséget, és mi az, ahol a további erőfeszítés már nem hozzá további értéket. 

Ez vezetőként különösen nehéz lehet akkor, ha korábban szakértőként éppen a pontosságod, alaposságod és megbízhatóságod miatt voltál sikeres. De ami szakértőként erősség volt, vezetőként néha könnyen túlzásba fordulhat.

Érdemes elgondolkodni ezen akkor, ha észreveszed magadon, hogy nehezen engeded ki a kezedből a feladatokat, mindent ellenőrzöl, sokáig finomítasz egy döntést. Vagy például ha azt érzed, hogy akkor vagy igazán felelős vezető, ha mindent látsz, és minden rajtad megy keresztül.

A magas mérce önmagában nem probléma. A kérdés inkább az, hogy te irányítod-e, vagy ő irányít téged. Mert nem minden feladatnak ugyanaz a tétje, és nem minden helyzet igényel ugyanolyan mértékű pontosságot, ellenőrzést vagy kidolgozottságot.

Más mérce indokolt például egy belső prezentációnál mint egy végleges ügyfélanyagnál, egy első koncepciónál, szerződésnél, mint egy nagy kockázatú, nehezen visszafordítható helyzetben.

Az „elég jó” tehát azt jelenti, hogy a szükséges minőséget a helyzethez igazítod. 

Vezetőként ez különösen fontos, mert az időd és a figyelmed is véges. Ha mindenre ugyanazt a maximális mércét alkalmazod, könnyen túl sok energiát fordítasz olyan részletekre, amelyek már alig változtatnak az eredményen.

Ha a munka a hozzáadott értékhez képest túl sok időt, energiát vagy figyelmet visz el. Nagyon egyszerű dolgok lehetnek ezek, amelyek teljesen belesimulhatnak a mindennapi rutinodba, mint például:

• • még egy körben átnézel valamit, ami már használható;
  • későbbre tolod a döntést, mert szeretnél még több információt;
  • visszatartasz egy anyagot, mert szerinted még nem elég jó;
  • minden részlethez hozzászólsz;
  • újra megcsináltatod azt, ami már megfelelne a célnak;
  • rendszeresen magadhoz veszed vissza a feladatokat.

Ilyenkor érdemes feltenned magadnak a kérdést: a következő módosítás valóban javítja az eredményt – vagy inkább csak engem nyugtat meg? A kettő nem ugyanaz. Az egyik értéket teremt, a másik inkább biztonságérzetet. A tökéletesítés akkor válik problémává, amikor már többe kerül, mint amennyit hozzáad.

A vezető magas mércéje nemcsak saját magára hat. A csapat is gyorsan megtanulja, mi történik akkor, ha a vezető minden részletet újra ellenőriz, rendszeresen átírja mások munkáját, csak egyetlen megoldási módot fogad el, erősen reagál a hibákra, vagy nehezen engedi el a kontrollt.

Ennek következménye lehet, hogy a munkatársak egyre kevesebbet döntenek önállóan. Többször kérnek jóváhagyást, biztonságosabb megoldásokat választanak, kevésbé kísérleteznek, és egy idő után nem feltétlenül azt keresik, hogy mi lenne a jó megoldás, hanem azt: mit akar a vezető. Ez pedig már egy egészen más működés.

Érdemes ezért időnként feltenned magadnak a kérdést: olyan csapatot építesz, amely jól dolgozik – vagy olyat, amely jól alkalmazkodik hozzád?

Ha csak az jó, ahogyan te csinálnád ...

Ez akkor gyakori, amikor valaki kollégából vagy szakértőből lesz vezető. Hiszen jól ismeri a feladatot, van kialakult módszere, tudja hogyan csinálja gyorsan és biztosan. Átadja a feladatot, majd azt látod, hogy a másik más sorrendben, más logikával vagy más eszközzel dolgozik.

Vezetőként fontos különbséget tenni aközött, hogy valaki rosszul csinálja, és aközött, hogy máshogy csinálja. Ha az eredmény megfelelő, a minőség rendben van, és a szükséges kereteket betartja, akkor lehet, hogy egyszerűen más úton jut el ugyanoda. Ez vezetőként néha nehéz, mert nemcsak a feladatot kell elengedned, hanem azt is, hogy pontosan hogyan történjen meg.

Ha csak azt fogadod el jónak, ahogyan te csinálnád, akkor nagyon nehéz lesz delegálnod. A delegálásról részletesebben a Delegálás kezdő vezetőként – miért nehéz elengedni a teljes kontrollt? című cikkben írtam. Itt találod: https://bpmcoach.hu/vezetoi-donteshozatal/ 

Erre nincs egyetlen szabály. De néhány kérdés segíthet eldönteni mennyi időt és energiát érdemes még valamibe beletenni:

• • Mekkora a feladat vagy döntés tétje?
  • Mi történik, ha hiba marad benne?
  • Visszafordítható vagy könnyen javítható?
  • Mennyibe kerül még egy kör javítás?
  • Az extra minőség valóban értéket teremt?
  • Mi történik, ha most lezárjuk és továbblépünk?

Egy további kérdés is hasznos lehet: A következő 10% módosítás valóban hozzáad még 10% értéket? 

Sokszor nem. Ilyenkor vezetőként már nem az a jó döntés, hogy tovább tökéletesítesz valamit, hanem az, hogy lezárod, elengeded, és a figyelmedet oda fordítod, ahol annak nagyobb hatása lehet.

Ugyanez igaz a minőségi mércére is. A tökéletességre törekvés gyakran a döntések indokolatlan lassulásához vezethet. Ez gyakorlott vezetőknek sem mindig egyszerű.

A nehézség éppen az, hogy nincs egyetlen szabály arra, mikor érdemes még tovább dolgozni valamin, és mikor nem ad már érdemi értéket a további idő, információ vagy erőfeszítés. 

A vezetői érettség egyik fontos jele, hogy egyre pontosabban látod, az adott helyzetben mire van szükség.  

Ha még keresed, hogyan alakítsd ki a saját vezetői működésedet, erről részletesebben az Egy kezdő vezető kérdései – hogyan alakítsunk ki önazonos vezetői stílust? című cikkben írtam. Itt éred el: https://bpmcoach.hu/vezetoi-kommunikacio/ 

A magas mérce mögött lehet szakmai igényesség, de érdemes azt is megfigyelni, mikor válik valami mássá. Ezért érdemes időnként megnézned, hogyan működik nálad ez a belső mérce.

Ebben segíthet néhány kérdés:

• • Mit tökéletesítek rendszeresen túl?
  • Hol nehéz abbahagynom a javítást?
  • Mit ellenőrzök újra akkor is, amikor már nem lenne szükséges?
  • Mit nem delegálok, mert attól tartok, hogy másképp csinálnák?
  • Milyen hibától tartok igazán?
  • Mi történne, ha valami „csak” elég jó lenne?
  • Kinek akarok bizonyítani?

Ezek már nem pusztán minőségi, hanem vezetői önismereti kérdések is, mert előfordulhat, hogy amit szakmai igényességnek nevezel, abban megfelelési igény, bizonytalanság vagy kontrolligény is lehet.

 Ha vezetőként azt érzed, hogy nehéz elengedned a részleteket, túl sok minden marad nálad, vagy gyakran gondolod azt, hogy valami még mindig nem elég jó, érdemes megnézni, mi működteti ezt a belső mércét.

Lehet benne szakmai igényesség.

Felelősségérzet.

De lehet benne megfelelési igény, bizonytalanság vagy kontrolligény is.

Egy coaching folyamatban abban tudlak támogatni, hogy a saját vezetői helyzeteidből kiindulva találd meg azt a működést, amelyben megmarad az igényességed, de nem kell mindent tökéletesre csiszolnod vagy saját kézben tartanod.

Így több figyelmed és energiád maradhat arra, ahol vezetőként valóban szükség van rád.